A közép-amerikai Hispaniola sziget nyugati részén fekvő, egyharmad magyarországnyi állam 1804-ben nyerte el függetlenségét. A Kolumbusz által felfedezett szigeten található egykori francia gyarmat régebben "Saint Dominique" néven volt ismert.

A Haiti országnév jelentése: "hegyekkel borított".

Felszínének nagyrésze eredetileg erdőkkel befedett hegyvidék volt, a hegyek között termékeny medencékkel. A gyorsan növekvő népesség azonban oly mértékben vette igénybe a termőterületet, hogy annak felszíne napjainkra elkarsztosodott.

A függetlenség elnyerése óta az egymást folyamatosan követő katonai diktatúrák tönkretették az ország gazdaságát, így ma Közép-Amerika legszegényebb országa.

A mezőgazdaság fő terménye és a legfontosabb exportcikk a kávé.    

Spanyol gyarmat

Az eredeti lakosságot, az arawak indiánokat a harcias karibok irtották ki. Kolumbusz már az első útján felfedezte Hispaniola szigetét (1492-ben), sőt az itt elsüllyedt egyik hajójának legénységét le is telepítette a szigeten, megalapítva ezzel az Újvilág első spanyol települését.

Az európaiak fertőző betegségeket hurcoltak be. Ez a rossz bánásmóddal, a rossz táplálkozással és a születések számának drasztikus visszaesésével kombinálódva megtizedelte a bennszülött lakosságot. A spanyol kormányzók megkezdték az afrikai rabszolgák behozatalát. Sok afrikai rabszolga indiánokkal házasodott, utódaikat Haitiban marabou néven ismerik.

Hispaniola nyugati partján francia kalózok telepedtek le. Egyikük, Bertrand d'Ogeron dohánytermesztésbe kezdett, példáját követve sok kalóz letelepedett életmódra váltott. Ez a népesség 1660-ig nem ismerte el a spanyol király fennhatóságát, ez számos konfliktus forrása volt.

Francia gyarmat

Bertrand d'Orgeron számos telepest vonzott Martinique-ból és Guadeolupe-ból, akik cukornád-ültetvényeket létesítettek. 1670 és 1690 között a dohánytermesztés volt jellemző a szigetre, és jelentősen csökkent ez időben a telepesek száma. A kalózok ismét megerősödtek, a településeket ismételten kirabolták. Jean-Baptiste Colbert francia haditengerészeti miniszter legidősebb fia, Jean-Baptiste Colbert, Marquis de Seignelay szorította vissza őket. Ő rendelte el indigó és cukornádültetvények létesítését. 1685-ben alkalmaztak először szélmalmot cukorgyárban. 1697-ben Franciaország és Spanyolország a Ryswick-i békében megállapodott a sziget kettéosztásáról. Franciaországé lett a nyugati harmad Saint-Domingue néven. Sok francia telepes érkezett, az ültetvényeken dolgoztak. 1713 és 1787 között 30 000 ember vándorolt be a sziget nyugati részére Bordeaux-ból. 1790-ben Saint-Domingue messze felülmúlta a sziget keleti részét gazdagságban és népességben. A cukor-, kávé- és indigótermesztés profitjából gyorsan a leggazdagabb újvilági francia gyarmat lett. Ezt a rabszolgasorba taszított négerek ezreinek munkája tette lehetővé. Az ő életüket a Fekete Törvénykönyv (Code Noire) szabályozta, amit Colbert dolgozott ki és XIV. Lajos szentesített.

A francia forradalom

A francia forradalom híre nyugtalanságot váltott ki Saint-Domingue-ban és a többi nyugat-indiai francia gyarmaton. Legfontosabb esemény az 1793-as rabszolgalázadás volt, amelynek nyomán betiltották a rabszolgaságot. A döntést végrehajtották, a Konvent hat hónappal később kiterjesztette az összes karibi francia gyarmatra. Franciaország Saint-Domingue kormányzójává Toussaint Louverture-t nevezte ki, azzal a feladattal, hogy állítsa helyre a békét. Ő kiszorította a gyarmatra behatoló spanyolokat és angolokat. Felújította a kereskedelmet Nagy-Britanniával és az Amerikai Egyesült Államokkal.

Függetlenség

Amikor Toussaint Louverture saját alkotmányt dolgozott ki, Bonaparte Napóleon 30 000 emberből álló expedíciós hadsereget küldött sógora, Charles Leclerc tábornok parancsnoksága alatt a sziget visszafoglalására. Napóleon a fehér ültetvényesek és kereskedők befolyása alatt állt. Leclerc megverte Louverture-t és visszaállította a rabszolgaságot. A franciák győzelmei, Toussaint Louvertoure elfogása és száműzése után egy bennszülött vezér, Jean des Dessalines legyőzte a franciákat a Vertières-i csatában. Miután megnyerték az egyenjogúságért és a függetlenségért folyó harcot, a korábbi rabszolgák kikiáltották Saint-Domingue függetlenségét 1804. január 1-jén Haiti néven. Haiti volt az első ország a világon, ahol betiltották a rabszolgatartást. Jean-Jacques Dessalines-t csapatai élete végéig kormányzóvá kiáltották ki. Ő száműzte az addig helyben maradt fehéreket és despotaként uralkodott. 1806. október 17-én gyilkolták meg. Ekkor az ország megosztódott Henri Christophe északi királysága és Alexandre Pétion déli köztársasága között. Amikor Jean Pierre Boyer lett a köztársasági elnök, egyesítette a két részt és meghódította a sziget keleti felét. 1825 júliusában X. Károly francia király 14 hajóból álló flottát és csapatokat küldött a sziget visszafoglalására. Függetlenségének megóvására Boyer elnök megállapodott a franciákkal, hogy Franciaország elismeri Haiti függetlenségét, Haiti pedig fizet 150 millió frankot Franciaországnak. (Ezt 1838-ban 90 millió frankra csökkentették).

Jean Pierre Boyer távoztát államcsínyek hosszú sora követte. Az ő tekintélyét nem örökölték a hadsereg vetélkedő frakciói, a mulatt és a fekete elit, és a kereskedő osztály, amelyben számos bevándorló volt: németek, amerikaiak, franciák és angolok. Az ország elszegényedett. Kevés államfőt foglalkoztatott fejlődése. Az elnöki hatalom lehanyatlott, az utódjelöltek fegyveres lázadásokat robbantottak ki. A XX. század elejére az országban állandósultak a felkelések.

Az országot 1915-ben megszállta az USA, és 1934-ig tartotta uralma alatt. Az 1950-es katonai puccsot és felkeléseket követően Duvaliert választották elnökké, aki 1964-ben örökös elnöknek nyilvánította magát. Halála (1971) után fia vette át az ország irányítását, de őt a nép egy felkelés alkalmával, 1986-ban elűzte az országból. Az első szabadon választott elnök 1991-ben foglalhatta el a hivatalát, amit katonai puccs és polgárháború követett. Az ENSZ amerikai csapatokat küldött a rend helyreállítására, és a 2000-ben kiírt választásokon a korábbi elnököt választották újra. Néhány hónap múlva tömegtüntetések törtek ki ellene. 2004. február 29-én amerikai katonák mentették ki az országból. Azóta is nehezen tekinthető át a helyzet. Az Egyesült Nemzetek Szervezete Haiti Stabilizációs Missziója 2004 óta van jelen az országban.

Alkotmány, államforma

Haiti politikai rendszerének jelenlegi formáját az 1987. március 29-i alkotmány írja elő.

Haiti többpárti elnöki köztársaság, ahol az elnököt közvetlenül a nép választja.

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

A kormány vezetője a miniszterelnök. Őt az elnök nevezi ki a Nemzetgyűlés többségi pártjából. A végrehajtó hatalmat az elnök és a miniszterelnök együttesen gyakorolja.

A törvényhozó hatalmat a kormány és a kétkamarás Nemzetgyűlés együttesen gyakorolja. A kormányzat központosított, a megyékben a központi kormány delegáltjainak alkotmány szerint nincs szükségük egyetértésre.

linkek:  http://www.pbase.com/perrona/haiti_photo_haiti

           http://haiti.lap.hu/